{"id":3219,"date":"2017-04-26T08:19:10","date_gmt":"2017-04-26T06:19:10","guid":{"rendered":"http:\/\/sintana.ro\/?page_id=2"},"modified":"2023-01-25T14:27:14","modified_gmt":"2023-01-25T12:27:14","slug":"scurt-istoric","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/www.sintana.ro\/hu\/scurt-istoric\/","title":{"rendered":"Tortenete"},"content":{"rendered":"

[vc_row][vc_column][vc_column_text]Marosszentanna\u00a0(rom\u00e1nul:\u00a0S\u00e2ntana de Mure\u0219,\u00a0n\u00e9met\u00fcl:\u00a0Sankt Anna an der Mieresch,\u00a0latinul\u00a0Sancta Anna) k\u00f6zs\u00e9g\u00a0Rom\u00e1ni\u00e1ban\u00a0Maros megy\u00e9ben.<\/p>\n

A telep\u00fcl\u00e9st el\u00f5sz\u00f6r a p\u00e1pai tizedjegyz\u00e9k 1332- \u201ePhinta sacerdos de sancta Anna solvit V banales antiquos\u201d-\u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben eml\u00edti . 1375-ben \u00e9s 1451-ban \u201cVilla Zenthanna\u201d-k\u00e9nt jelentkezik a Sz\u00e9kely Oklev\u00e9lt\u00e1rban , 1465-ben a Diplomatarium \u201eThomas de Zenth Anna ecclesie plebanus \u201c-\u00e1r\u00f3l tud\u00f3s\u00edt . Az 1567. \u00e9vi regesztrumban 5 kapuval jegyzik . (Orb\u00e1n B.) A falu a templom v\u00e9d\u00f5szentj\u00e9r\u00f5l kapta nev\u00e9t . A 17 -18. sz.-ban L\u00e1z\u00e1r-birtok . Hat\u00e1r\u00e1ban gazdag \u0151skori lel\u0151helyek vannak, melyekr\u0151l a r\u00e9g\u00e9szek \u00f6n\u00e1ll\u00f3 kult\u00far\u00e1t, a marosszentannai kult\u00far\u00e1t nevezt\u00e9k el<\/p>\n

T\u00e9gl\u00e1b\u00f3l \u00e9p\u00fclt, egyhaj\u00f3s templom . Orb\u00e1n Bal\u00e1zs az \u00e1ltala m\u00e9g l\u00e1tott v\u00e1rs\u00e1nc nyomaib\u00f3l egykori er\u00f5d\u00edt\u00e9s\u00e9t is felt\u00e9telezte . Korban k\u00f6zel \u00e1ll a 12.sz.-ban \u00e9p\u00edtett marosszentkir\u00e1lyi templomhoz. F\u00e9lk\u00f6r\u00edves apszissal z\u00e1r\u00f3d\u00f3 egyszer\u00fb dongaboltozat\u00fa sz\u00e9les szent\u00e9ly\u00e9t a 13. m\u00e1sodik fel\u00e9ben emelt\u00e9k . Diadal\u00edve is f\u00e9lk\u00f6r\u00edves, ablakait \u00e1talak\u00edtott\u00e1k A 20. sz. elej\u00e9n m\u00e9g fatorony \u00e1llott a haj\u00f3 nyugati oldal\u00e1n , kapuja cs\u00facs\u00edves volt , melybe kisebb k\u00f6r\u00edves keretet illesztettek . A jelenleg l\u00e1that\u00f3 tornyot Benk\u0151 K\u00e1roly \u00e9p\u00edt\u0151mester \u00e9p\u00edtette 1930-ban . Ekkor pusztult el a nyugati haj\u00f3fal falfestm\u00e9nyeinek nagy r\u00e9sze \u00e9s az eml\u00edtett kapuzat. \u201eA templom k\u00f6z\u00e9pkori eml\u00e9kei k\u00f6z\u00e9 tartozik k\u00e9t harangja. Az egyik, a nagyobb, nyolcm\u00e1zs\u00e1s, felirata szerint 1497-b\u0151l val\u00f3: < O Rex glorie veni cum pace, ih(esus) n(azarenus\/ r(ex) i(udeorum) 1497 > A harang n\u00e9gy oldal\u00e1n egyforma alak\u00fa k\u00f6rplakett Krisztust \u00e1br\u00e1zolja a kereszten, indad\u00edsz k\u00f6z\u00f6tt. \u201d A templom 14.sz. m\u00e1sodikfel\u00e9b\u00f5l sz\u00e1rmaz\u00f3 fresk\u00f3maradv\u00e1nyain az olasz korarenesz\u00e1nsz hat\u00e1sa \u00e9rz\u00f5dik . Egykor az eg\u00e9sz templombels\u0151 \u00e9s a k\u00fcls\u0151 homlokzatok is ki voltak festve. A napjainkra fennmaradt festm\u00e9nyek legnagyobb r\u00e9sz\u00e9t a szent\u00e9ly falain l\u00e1thatjuk A jelenetek eredetileg a boltozatra is kiterjedve, k\u00e9t s\u00e1vban d\u00edsz\u00edtett\u00e9k a falakat, legalul ornament\u00e1lis s\u00e1vval kieg\u00e9sz\u00edtve. A szent\u00e9lyboltozatot egykor a megmaradt kev\u00e9s t\u00f6red\u00e9k alapj\u00e1n a Maiestas Domini \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa uralhatta. Ma a k\u00f6vetkez\u0151 falk\u00e9pek l\u00e1that\u00f3k :<\/p>\n

\u2013 A szent\u00e9lyben \u00e9s a diadal\u00edven: Szent Anna harmadmag\u00e1val , Szent P\u00e9ter , Szent P\u00e1l, medalionok az \u00f3sz\u00f6vets\u00e9gi pr\u00f3f\u00e9t\u00e1k mellk\u00e9peivel, Anjou (Toulous-i ) Szent Lajos alakja, az okos \u00e9s balga sz\u00fazek l\u00e1mp\u00e1st tart\u00f3 mellk\u00e9pei.<\/p>\n

\u2013 H\u00e1rom apostol \u00fcl\u0151 alakja \u00e9s az utols\u00f3 \u00edt\u00e9let t\u00f6red\u00e9kei maradtak meg a nyugati haj\u00f3falon. A szent\u00e9ly fresk\u00f3it 1911-12- ben a MOB kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re Gr\u00f3h Istv\u00e1n t\u00e1rta fel , aki tan\u00edtv\u00e1nyaival egy\u00fctt akvarellm\u00e1solatokat is k\u00e9sztett a felsz\u00ednre ker\u00fclt r\u00e9szletekr\u0151l. A leg\u00fajabb , a templom eg\u00e9sz\u00e9re kiterjed\u0151 restaur\u00e1l\u00e1s 2000-2005 k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6rt\u00e9nt.<\/p>\n

Ortodox\u00a0temploma\u00a01929-ben k\u00e9sz\u00fclt,es 1947 ig gorog katolikus templom is letezett.<\/p>\n

Marosszentanna a kozseg k\u00f6zpontja.A k\u00f6zs\u00e9ghez tartoz\u00f3 falvak-Udvarfalva,V\u00e1rhegy,\u00e9s B\u00e1rdos.<\/p>\n

A lakoss\u00e1g f\u00f6foglalkoz\u00e1sa a m\u00faltban a mez\u00f6gazdas\u00e1g \u00e9s a sz\u0151l\u0151termeszt\u00e9s volt. A k\u00f6zelmultig a lakoss\u00e1g nagy r\u00e9sze marosv\u00e1s\u00e1rhelyi iparokban dolgoztak,\u00fajabban kisv\u00e1llalkoz\u00e1sok \u00e9s csal\u00e1di t\u00e1rsul\u00e1sok alakultak \u00e9s ez nagy hat\u00e1ssal van a k\u00f6zs\u00e9g gazdas\u00e1gi fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben.Kiemelked\u0151 a dekorativ vir\u00e1gok termeszt\u00e9se \u00e9s forgalmaz\u00e1sa.Az utobbi 20 \u00e9vben nagyon sok mag\u00e1nv\u00e1llalkoz\u00e1s biztosit munkahelyet \u00e9s emeli az \u00e9letszinvonalat.[\/vc_column_text][\/vc_column][\/vc_row]\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

[vc_row][vc_column][vc_column_text]Marosszentanna\u00a0(rom\u00e1nul:\u00a0S\u00e2ntana de Mure\u0219,\u00a0n\u00e9met\u00fcl:\u00a0Sankt Anna an der Mieresch,\u00a0latinul\u00a0Sancta Anna) k\u00f6zs\u00e9g\u00a0Rom\u00e1ni\u00e1ban\u00a0Maros megy\u00e9ben. A telep\u00fcl\u00e9st el\u00f5sz\u00f6r a p\u00e1pai tizedjegyz\u00e9k 1332- \u201ePhinta sacerdos de sancta Anna solvit V banales antiquos\u201d-\u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben eml\u00edti . 1375-ben \u00e9s 1451-ban \u201cVilla Zenthanna\u201d-k\u00e9nt jelentkezik a Sz\u00e9kely Oklev\u00e9lt\u00e1rban , 1465-ben a Diplomatarium \u201eThomas de Zenth Anna ecclesie plebanus \u201c-\u00e1r\u00f3l tud\u00f3s\u00edt . Az 1567. \u00e9vi regesztrumban 5 […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-3219","page","type-page","status-publish","hentry"],"translation":{"provider":"WPGlobus","version":"3.0.2","language":"hu","enabled_languages":["ro","hu"],"languages":{"ro":{"title":true,"content":true,"excerpt":false},"hu":{"title":true,"content":true,"excerpt":false}}},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.sintana.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/3219","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.sintana.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.sintana.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.sintana.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.sintana.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=3219"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/www.sintana.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/3219\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":5914,"href":"https:\/\/www.sintana.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/3219\/revisions\/5914"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.sintana.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3219"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}