Marosszentanna (románul: Sântana de Mureș, németül: Sankt Anna an der Mieresch, latinul Sancta Anna) község Romániában Maros megyében.

A települést elõször a pápai tizedjegyzék 1332- „Phinta sacerdos de sancta Anna solvit V banales antiquos”-összefüggésben említi . 1375-ben és 1451-ban “Villa Zenthanna”-ként jelentkezik a Székely Oklevéltárban , 1465-ben a Diplomatarium „Thomas de Zenth Anna ecclesie plebanus “-áról tudósít . Az 1567. évi regesztrumban 5 kapuval jegyzik . (Orbán B.) A falu a templom védõszentjérõl kapta nevét . A 17 -18. sz.-ban Lázár-birtok . Határában gazdag őskori lelőhelyek vannak, melyekről a régészek önálló kultúrát, a marosszentannai kultúrát nevezték el

Téglából épült, egyhajós templom . Orbán Balázs az általa még látott vársánc nyomaiból egykori erõdítését is feltételezte . Korban közel áll a 12.sz.-ban épített marosszentkirályi templomhoz. Félköríves apszissal záródó egyszerû dongaboltozatú széles szentélyét a 13. második felében emelték . Diadalíve is félköríves, ablakait átalakították A 20. sz. elején még fatorony állott a hajó nyugati oldalán , kapuja csúcsíves volt , melybe kisebb köríves keretet illesztettek . A jelenleg látható tornyot Benkő Károly építőmester építette 1930-ban . Ekkor pusztult el a nyugati hajófal falfestményeinek nagy része és az említett kapuzat. „A templom középkori emlékei közé tartozik két harangja. Az egyik, a nagyobb, nyolcmázsás, felirata szerint 1497-ből való: < O Rex glorie veni cum pace, ih(esus) n(azarenus/ r(ex) i(udeorum) 1497 > A harang négy oldalán egyforma alakú körplakett Krisztust ábrázolja a kereszten, indadísz között. ” A templom 14.sz. másodikfelébõl származó freskómaradványain az olasz korareneszánsz hatása érzõdik . Egykor az egész templombelső és a külső homlokzatok is ki voltak festve. A napjainkra fennmaradt festmények legnagyobb részét a szentély falain láthatjuk A jelenetek eredetileg a boltozatra is kiterjedve, két sávban díszítették a falakat, legalul ornamentális sávval kiegészítve. A szentélyboltozatot egykor a megmaradt kevés töredék alapján a Maiestas Domini ábrázolása uralhatta. Ma a következő falképek láthatók :

– A szentélyben és a diadalíven: Szent Anna harmadmagával , Szent Péter , Szent Pál, medalionok az ószövetségi próféták mellképeivel, Anjou (Toulous-i ) Szent Lajos alakja, az okos és balga szúzek lámpást tartó mellképei.

– Három apostol ülő alakja és az utolsó ítélet töredékei maradtak meg a nyugati hajófalon. A szentély freskóit 1911-12- ben a MOB kezdeményezésére Gróh István tárta fel , aki tanítványaival együtt akvarellmásolatokat is késztett a felszínre került részletekről. A legújabb , a templom egészére kiterjedő restaurálás 2000-2005 között történt.

Ortodox temploma 1929-ben készült,es 1947 ig gorog katolikus templom is letezett.

Marosszentanna a kozseg központja.A községhez tartozó falvak-Udvarfalva,Várhegy,és Bárdos.

A lakosság föfoglalkozása a múltban a mezögazdaság és a szőlőtermesztés volt. A közelmultig a lakosság nagy része marosvásárhelyi iparokban dolgoztak,újabban kisvállalkozások és családi társulások alakultak és ez nagy hatással van a község gazdasági fejlődésében.Kiemelkedő a dekorativ virágok termesztése és forgalmazása.Az utobbi 20 évben nagyon sok magánvállalkozás biztosit munkahelyet és emeli az életszinvonalat.